Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Közép-Magyarország, Budapest, 1033 Budapest, Hévízi út 4./a.

Elérhetőségek
Telefon: 3613878859
Fax: 3613878862
E-mail: bp-erdo@bp-erdo.hu
Web: http://www.bp-erdo.hu

GPS: 47.548046, 19.031650

Budapesti Erdőgazdaság Zrt

Információ

Budapesti Erdőgazdaság Zrt. felépítése

 

Részvénytársaságunk Magyar Állam tulajdonában lévő HM-vagyonkezelésű területeken gazdálkodik. A Társaság által kezelt területek felett a tulajdonosi jogokat részben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.

A Részvénytársaság a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosi joggyakorlása mellett működik a budapesti székhellyel, a gazdálkodás felügyeletét a tulajdonos által kinevezett tagokból álló Felügyelő Bizottság látja el.

Jelenleg öt önálló telephellyel rendelkező erdészeti igazgatóság (Buják, Lovasberény, Süttő, Uzsa és Táborfalva) és egy önálló telephellyel nem rendelkező igazgatóság (Központi Erdészet) irányítja és végezi a gazdálkodási tevékenységet. E termelő egységeinken kívül Szentendrén működtetünk egy biomassza-tüzelésű kiserőművet, valamint Társaságunk többségi tulajdonában működik a Readymix Lesence Kavicsbányászati Kft.

Gazdálkodásunkat közel 38.000 hektáron végezzük, amelyből 31.000 hektár az erdő, míg a többi terület részben mezőgazdaságilag hasznosítható gyep- és szántó, illetve terméketlen terület.

A gazdálkodási feladataink irányítását és részben végrehajtását mintegy 100 fő alkalmazott végzi, a közmunkaprogram keretében alkalmazott létszám további 120-250 fő fizikai munkavállalót jelent. Az erdőgazdálkodás termelési feladatinak (erdősítés, fakitermelés, szállítás) végrehajtását zömmel vállalkozók végzik.

Területeink

Buják és környéke

 

Természeti környezet, termőhelyi viszonyok

A Bujáki Erdészet a Budapesttől 80 kilométerre, az Északi-középhegységhez tartozó Cserhát szívében, a festői "Palóc-földön" terül el. Az erdészet ~4.000 hektár nagyságú területen gazdálkodik. Az erdőterület tengerszint feletti magassága 350-500 méter között változik.

A hegyek alapvető felépítő kőzetanyaga az andezit. Ezt a terület nagy részén glaciális és holocén vályogszerű lösz takarta be, így a mai talajok jelentős része is ezen alakult ki. Buják községhatár néhány pontján, hegyek sapkáján megjelenik és redzina talajokat képez a Lajta-mészkő és málladéka. Elsősorban a hegycsúcsokon és a meredek, felső lejtőszakaszokon, az andezit alapkőzeten ranker talajok alakultak ki.

A község határában a kis Rákos patakon túl találjuk a Keselyrétnek nevezett területet. A csemetekert közelében messziről feltűnik két nagyon öreg tölgy - életkoruk 380 év körülire tehető. A nagyobb fa kerülete majd 600 centiméter. A bujáki tölgyek már a háború előtt, 1940. körül védettek voltak. A védett Egidius-forrás a bujáki erdőben az úgynevezett Selyemrét szélénél található. Régtől ismert, nagyon kedvelt kirándulóhely, 1943-tól védett.

Süttő és környéke

 

Természeti környezet, termőhelyi viszonyok

A Süttői Erdészet a Gerecse erdőgazdasági tájban, Komárom-Esztergom megyében helyezkedik el.

Süttő a Gerecse-hegységben gazdálkodó erdészetünk. A Gerecse a Dunától a Vértes hegységig húzódó hegyes-völgyes vidék. Változatos tájképi szépségei, történelmi emlékei révén egyre nagyobb szerepet tölt be az idegenforgalomban. A vidék idegenforgalmi jelentőségét növeli a főváros közelsége, a Duna-kanyar szomszédsága. A Dunántúl közkedvelt kirándulóhelye. Alacsony középhegység, tetői ritkán emelkednek 400-500 mléter fölé. Növényzete és állatvilága változatos. A tetőket kiterjedt mészkedvelő cseres tölgyesek borítják.

A Gerecse háromszög alakú röghegység, amely apró és ferdén kibillent, főként mészkőből és dolomitból felépített rögök sorozatából áll. A rögvonulatok magas fekvésű, lösszel kibélelt árkos besüllyedéseket, medencéket fognak közre. A rögök oldala gyakran meredek, messziről virít a kopár mészkő vagy dolomit. A felszínt karsztos kőzetek építik fel, a külső lepusztulás lassú. A beszivárgó víz néhol barlangokat hozott létre. A 634 méter magas Nagy-Gerecse-hegy aljában, a Papréten és környékén karsztforrások buggyannak fel (Szépasszony kútja, Király-kút).

Süttő községtől délre, a részben szőlővel borított 283 méter magas Haraszt-hegy kőfejtőjéből bányásszák az ismert és a XII-XIII. századtól kezdve szobrászati célokra előszeretettel használt fehér mészkövet.

A régióban a szerencsések akár védett madarakat is megpillanthatnak, a vadlesre kiülve azonban minden bizonnyal szemmel kísérhetik a területen élő nagyvadjaink életét, melyekről csodálatos fényképek születtek már eddig is.

Üzemtervezett területe 6.980 hektár, amelyből 4.423,5 hektár a Gerecsei Tájvédelmi Körzetbe tartozik. Ebből 364,3 hektár fokozottan védett. A többi terület szinte kivétel nélkül NATURA 2000 oltalom alá esik.

Központi Erdészet

 

A területek elhelyezkedése, természeti környezet, termőhelyi viszonyok

A Központi Erdészet elsődlegesen honvédelmi használatú területek kezelését végzi. A területek között megtalálhatók működő lőterek, lőszerraktárak, harcanyagraktárak, egyéb alakulatok gyakorló és kiképző területei, ezenkívül jelenleg már nem működő lőszerraktárak, gyakorlóterek, lőterek, rakétabázisok egyéb alakulati területek. A kezelt területek helyzete speciálisnak mondható egyrészt az általuk ellátott katonai, honvédelmi tevékenység másrészt területi elhelyezkedésüket tekintve, ugyanis az ország legkülönbözőbb pontjain találhatók meg.

Az Erdészet gazdálkodási területe valamivel 4.500 hektár fölött van. A legnyugatibb a Győri alakulat gyakorló és lőtere mintegy 1.200 hektár egybefüggő területtel, amiből csak mintegy 450 hektár borított erdővel, a legkeletibb az erdőbényei üdülő területe.. A területek elhelyezkedése és nagysága:

  • Budapest: 100 hektár,
  • Pest megye: 300 hektár,
  • Nógrád megye 700 hektár,
  • Heves megye 1.100 hektár,
  • Győr-Moson-Sopron: 1200 hektár,
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye: 100 hektár,
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye 600 hektár,
  • Egyéb kisebb területek: 400 hektár.

Ezen kívül az erdőgazdaság illetékességi körébe tartozó állami területeken található, nem üzemtervezett erdők, fásítások, legelők, szántók kezelésével is foglalkozunk, ezek kiterjedése közel 2.000 hektár.

Lovasberény és környéke

 

Természeti környezet, termőhelyi viszonyok

A Lovasberényi Erdészet földrajzi fekvését tekintve a Velencei-hegységen és a Lovasberényi-hát nevű kistájakon terül el.

A Velencei-hegység gránittömbjeit a peremrészeken a Pannon-tenger üledékei veszik körül. A hegység talajképző folyamatait a mérsékelten száraz éghajlat, a domborzat, a kőzetek tulajdonságai és a vízviszonyok befolyásolják. A területet nagy részben grániton, eruptív kőzeten, valamint löszön, kisebb részben tenger- és folyóvízi üledéken kialakult talajok jellemzik. Már az alapkőzet is elárulja, hogy talajai nagy változatosságot mutatnak. A Velencei-hegység Magyarország egyik legszárazabb vidéke, az éves csapadék 380 és 480 mm között van, amelynek legnagyobb része a tenyészidőszakon kívül hullik le.

A Velencei-hegység alacsony, lekopott, ún. variszkuszi rögökből álló kis hegycsoport. Terjedelme alig 100 km2, legmagasabb pontja mindössze 350 éteres (Meleg hegy). Tetejéről megkapó körkilátás tárul elénk a Velencei-tóra és környékére, a hegység vonulataira és a Zámolyi-medencére, háttérben a Vértes-hegységgel. Lejtőit jellemzően elég dús erdő fedi, nem túl megerőltető, kellemes túrákra alkalmas. Az erdő növény- és állatvilága jól megfigyelhető, kiváltképpen fotózásra ajánljuk.

Az itt élő erdőkből 3.000 hektár Natura 2000-terület, 256 hektár országos (Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület) és 30 hektár helyi (Meleg-hegyi Gránitsziklák Természetvédelmi Terület) védelem alatt áll.

Táborfalva és környéke

 

Természeti környezet, termőhelyi viszonyok

A Táborfalvai Erdészet teljes területe közel 7.800 hektár, amely az Alföld fővárosunkhoz legközelebb fekvő tájegységében, a Duna-Tisza közének északi részén található. Az erdősültség a terület síkvidéki jellegének megfelelően alacsony.

Az Erdészet által kezelt erdőterület a Duna-Tisza közi homokhát erdőgazdasági tájban található, ezen belül a Duna-Tisza közi homokhát Északi rész erdőgazdasági tájrészletbe tartozik.

A felszín közeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága a néhány métertől, keleti irányban haladva, a több tíz méter mélységig terjed. A futóhomok szemcseösszetétele igen egyöntetű, jól osztályozott. A futóhomokos rétegsort gyakran – legfeljebb 1,5 méter vastag – löszderivátum szakítja meg. A Csepeli-síkon a pannóniai üledékekre dunai eredetű durva szemcséjű folyami üledéksor került.

A Duna-Tisza közi homokháton előforduló homoktalajok fatenyészet szempontjából számba jöhető értékét a fizikai-kémiai összetételük mellett nagyban befolyásolják a hidrológiai viszonyok is, főleg a talajvízszint magassága.

A Táborfalvai Erdészeti Igazgatóság területén jelentős természeti értékek is találhatóak. A „Turjánvidék” és a Duna-Tisza közi homokhát kiemelt fajmegőrző területe. Jelentős ritka és védett növény- és állatfajok, amelyek itt megtalálhatóak például az óriás útifű, csikófark, homoki nőszirom, magyar futrinka, rákosi vipera, túzok. Az erdőgazdálkodási tevékenységet a természet védelmével összhangban végzi az Erdészet. Kiemelkedő jelentőségű feladat az Európai Uniós LIFE+ NATURE programban való részvétel. A program célja a homoki gyepek természetes állapotra való helyreállítása.

A Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival jó kapcsolatban folytatjuk a gazdálkodást.

Uzsa és környéke

 

Természeti környezet, termőhelyi viszonyok

Az Uzsai Erdészet kezelésében lévő területek a földrajzi kataszter besorolása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájban, a Bakony-vidék középtájban, a Sümeg-Tapolcai-hát kistájban található.

Uzsa a Balaton északi partján, a Bakony hegység nyugati nyúlványán található, amely a gyakran emlegetett idegenforgalmi körzetek közé tartozik és kedvelt célpontja mind a bakonyi, mind a balatoni turizmusnak. Az egykori erdőrengetegek megritkultak ugyan, de a Bakony-vidék ma is a legszebb, legvonzóbb tájak közé tartozik, omlatag öreg várai daliás időkre emlékeznek, ősi kulturális centrumai a letűnt századok hangulatát ötvözik egybe a jelenkor friss pezsgésével.

A Sümeg-Tapolcai-hát töréses, árkos-sasbérces szerkezetű kistáj, alakrajzilag alacsony fekvésű fennsík. A tengerszint feletti magasság 130-290 méter között változik. A Sümeg-Tapolcai-hát a mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves éghajlati típusba sorolható.

Az erdészet területén legnagyobb részben ( 52% ) rozsdabarna erdőtalajok, a terület mintegy negyedén redzina talajok találhatóak.

Az Uzsai égeres védett ritka növényei ( páfrányok stb. ) miatt. A mellette lévő csarabos ( csarab = Calluna vulgaris nevű, örökzöld törpecserje ) elterjedésének ez a legkeletibb dunántúli pontja. Nagyon mutatós, amikor nyárutón halovány lilásrózsaszín virágainak tömege nyílik. A keleti oldalán levő lápfolt alhavasi és egyéb növényritkaságok tenyészhelye.

 

Szállások

Úrbéri vadászház

Közép-Dunántúl, Veszprém megye
Uzsa, Erdésztelep 19.

Sümeg közelében 8000 hektáros erdőben, csendes nyugodt környezetben található vadászház. A szilveszteri időszakra a vadászház le van foglalva.

Részletek

Alsóvadácsi Vadászház

Észak-Magyarország, Komárom-Esztergom megye
Süttő-Alsóvadács, Süttő-Alsóvadács

Az Alsóvadácsi vadászházat ajánljuk baráti társaságoknak, családoknak, kisebb céges rendezvényekre. A szilveszteri időszakra a ház le van foglalva.

Részletek

Az idénynek megfelelően vadászati lehetőséget is tudunk biztosítani.

Érdeklődni a szálláshelyen vagy a Vadászatszervező Irodában az 

adrienn.gobbos@bp-erdo.hu e-mail címen lehet. Aktuális vadászati árjegyzékünket megtalálja a www.bp-erdo.hu honlapunkon.

Programlehetőségek

Megtekintés Google Térképen
GPS: 47.548046, 19.031650

rendezvények